A várva-várt bál...

Hi!!

Hjaaj. Mostmár biztosan tudom, hogy ugyanolyan rosszul vezetem a blogom, mint a naplóm.:) Már nagyonnagyon régen nem írtam. Sok a bepótolni valóm, ugyanis sok dolog történt velem az elmúlt napokban... Jó is, rossz is egyaránt. Kezdeném a Kázmér bállal, ami ugye a jó kategóriába sorolható.:D

Sztájliszt megígérte, hogy megcsinálja Tina és az én sminkem és hajam is a bálra. Hát így is történt. De akadt pár bökkenő a dologban. Sztájlisztnak, (aki egyébként Lizzie tesója) azon a bizonyos március 6-i napon egy családi összejövetelen kellett megjelennie. Szegénykét egy 5 fogásos vacsora 3. fogása után kellett hazahivatnunk. A bál 7-kor kezdődött, de mivel mi voltunk a szervező osztály, már egy 5-re ott kellett lennünk. Sztájliszthoz 5-re mentünk, és az, hogy 6-ra odaérjünk, lehetetlennek bizonyult... Végül minden erejét bevetve, Sztájliszt gyorsan végzett velünk, de így is csak fél 8-ra tudtunk odaérni...:D Az eredmény viszont szerontem nagyon jó lett, szépek lettünk.:) Ha tudok, majd felrakok képet.

A második bökkenő az volt, hogy már vagy 1 héttel a bál előtt vinnünk kellett a suliba tombolára való cuccokat. Namost, egyetlen Tinám a bál napjára hagyta a dolgot. Tehát, átjött hozzánk, ott lerakta a cuccost és úgy mentünk Sztájlisztékhoz. (Mindezt azért tette, hogy ne kelljen odacipelni hozzájuk mindent.) És mivel, Édesmutterem nem nézte volna jó szemmel, hogy másfél órás késéssel toppanunk be az általunk szervezett bálra, kitaláltunk egy szépszép mesét. (Amiből később óriási bajok lettek...) Mégpedig, hogy én már rég a bálon vagyok, és ő "elfelejtette", hogy nálunk vannak a szatyrai, ezért visszajött érte. Igazából pedig én a sarkon vártam, (Nekem való helyXD) aztán meg együtt mentünk a sulihoz.

A kalandos megérkezés után hamar belevágtunk a bulizásba... Egy kis együttes egy csomó ismert zenét játszott és ezekre roptuk.:) Először, mint minden buliban, csak pár, bátor pár merészkedett a táncparkettre... (Köztük volt a Cuki pár is, akik most is annyira édesek voltak, hogy majdnem elolvadtam.) Pár perc múlva pedig már a fél vendégsereg táncolt.

Aztán kb 10-kor jött a tombolahúzás. Tinával erre is vállalkoztunk. Nekünk kellett átadni az ajándékot a szerencséseknek. A tombolázás után folytatódott a bulizás. Iszonyú jó volt. Olyannyira, hogy Tinával meg is feledkezztünk arról, hogy 11-től nekünk kell tombolajegyeket árulni... -.-

A bál végül 2-ig tartott. Mi persze egészen a végéig ottmaradtunk. Aztán Tina apukája hazavitt minket. Otthon már mindenki aludt és én pedig nagyon boldogan feküdtem le. Nem is sejthettem mi vár rám másnap reggel...

Na páá!